MH emlékek - Szlovéniai szakmai út és kaszálóverseny 2010

Az AGRYA az idén júliusban is résztvesz a szlovén partner hagyományos rendezvényén a Kmecke Igre-n. egy kis kedvcsináló a 2010. évi esményről, ahogyan a Második Hullám Program tagajai látták. 

2010. július 2-án utaztunk ki Szlovéniába az AGRYA által. Az úton egyből összebarátkozott a 8 fős csapatunk. Már az első perctől kezdve jó volt a hangulat és megtörtént a feloldódás.
Szlovéniába érkezésünk után megkerestük az idegenvezetőnket, akit Rok Robleknek hívnak. Majd egy egész délutánt átölelő farmlátogatás sorozat következett. Mindenhol nagy szeretettel fogadtak minket és nagy átéléssel meséltek az elért eredményekről.

 

Az első állomásunk egy sajtkészítő farm volt. A gazdaságban ketten gazdálkodnak egy férj és felesége. Az egyik érdekesség, hogy együtt gazdálkodnak, de külön. Mindkettőjüknek van saját földje. Összesen 52 ha földterülettel rendelkeznek, borsót, búzát, krumplit termesztenek. A másik érdekesség, hogy mindent sajáterőből értek és semmilyen állami támogatást nem vettek igénybe és nem is pályáztak rá.

A gazdaság állatállomány 20 szarvasmarhát és általában 40 sertést illetve 400 tojós tyúkot jelent. Azért általában, mert a látogatásunk alkalmával is üresen állt a sertések részére kialakított hely, az utánpótlás majd augusztusban fog érkezni. A család mindent integrálva termel.

A tyúkok ketreces tartásban vannak, naponta 200-300 db tojást tojnak.
A tehenek laktációs tejmennyisége 7500 l/tehén. A bikákat már kiskorukban értékesítik és csak a teheneket hagyják meg. A családra eső tejkvóta 150.000 l-t jelent.

A család a tejből joghurtot és sajtot állít elő és értékesíti is ezeket a tejjel kiegészülve. Mindent maguk dolgoznak fel a háznál.

A fűtést saját maguk oldják meg, minden növényi maradékot elégetnek egy kazánban, ami a hűtés és fűtés feladatát is ellátja a család és gazdaság részére. Tehát a rendszer szolgáltatja a sajttároló kamra hűtését és a meleg vizet, a lakhelységek felmelegítését.

 

2009-ben a feleség elnyerte a Fiatal Gazda díjat, ami nem ugyan azt jelenti, mint hazánkban. Ez a díj annyit takar, hogy a helyi mezőgazdasági képviselet kijelöli azokat az embereket, akiket méltónak tart a díj elnyeréséhez. Ehhez a jelöléshez csupán új dolgokat kell kitalálni. Így a feleség Innovatív Fiatal Gazda lett. A díj anyagi jutalma 100 órán keresztül tartó földmegművelést jelent egy John Deere-ral. A termékeik minőségére három aranycsillagos minősítést kaptak. A farmon egy saját bolt található, melyben finomabbnál finomabb tejtermékeket és húskészítményeket lehet találni.
A család piacon árulja a termékeit, melyhez vásároltak egy hűtőkocsit, aminek az oldala felnyitható, és olyan, mint egy fagylaltozó pultja. A piaci díj 10 €-t jelent naponta.     

 

Szlovénia egyik számunkra is nagy érdekessége, hogy a kormány a megtermelt termékek 25%-át kötelezi direkt értékesítésre (éttermeknek, kiskereskedőkön, nagykereskedőkön keresztül). Aminek az eladása után 8,5% adó fizetendő, ezzel szeretnék a termelőket arra ösztönözni, hogy az eladásra szánt termékek minél nagyobb százalékát direkt módon értékesítsék. Illetve ha a család naponta 600 liternél több tejet termel, akkor be kell jelenteniük magukat cégként. Az adóhatóság évente egyszer ellenőrzi a vállalkozásokat, családokat.

A család nagy vendégszeretetének köszönhetően megkóstolhattuk a saját készítésű sonkájukat, sajtjaikat.

 

 

A második állomás szlovéniai utunk során Rok Roblek szüleinek a farmja volt. Amit a szarvasmarhatartás jellemez.

A családi gazdaságban 65 tejelőtehén van. A családra vonatkozó tejkvóta 410.000 litert jelent. A teheneket este legeltetik és nappal (05:00- 19:00) mélyalmos tartási módban tartják. A tehenek nyakában egy chip lóg, ami alapján meg tudják állapítani, hogy mennyi ásványi anyagra, vitaminra van szüksége az állatnak. Illetve megtudják, hogy a takarmány után hogyan alakul a laktációja. A takarmány kukoricából, szójából és egyéb ásványokból áll. Az állatokat mesterségesen termékenyítik meg.

A támogatási rendszerük SPS melyben a legelő után hektáronként 300 €-t, a szántóterület után 500€ állami támogatást kapnak. A család 25 hektár legelővel, 13 ha szántóval rendelkezik, melyen például árpát termesztenek. A szarvasmarhatartásukban keletkezett trágyát juttatják ki a földjeikre. A család 35 hektár erdővel rendelkezik, a megtermelt fát összeszecskázzák a fűtéshez. Ők is beruháztak egy kazánba, melynek az égető része 20.000 € volt, amihez egy 260.000 € értékű csőrendszer tartozik. Az állam 40.000 € összegű támogatást adott a megvalósításra. Minden növényt elégetnek, amit nem értékesítenek. Ez a meleg vizet keringető berendezés 6 családot lát el fűtés tekintetében. A rendszert egy számítógép vezérli, amely rögzíti az adatokat, így mérni lehet, hogy melyik család mennyit fogyaszt. A családok fizetnek a szolgáltatásért.

 

A farmon történt látogatásunk során megtudtuk, hogy Szlovénia 65%-át erdő borítja, és a történelmük úgy alakult, hogy minden családnak van saját erdője, mely átlagosan 6 hektárt jelent.

 

Utazásunk harmadik állomása egy fakitermeléssel foglalkozó család volt. Ahol megtudtuk, hogy 3-5 munkást foglalkoztatnak, akik egy nap alatt 30-40 m3 fát vágnak ki. A gazdaság 2 kamionnal rendelkezik és évente 10.000 m3 fát termel ki. Hogyha vásárolni szeretnénk erdőt, akkor 70 centbe kerülne az erdő m2-re.

 

A második napon került megrendezésre a konferencia, és a kaszáló verseny. A kaszáló verseny első feladata az előre kiparcellázott terület lekaszálása volt, a második feladat a levágott fű összegereblyézése volt.

Nyomtatóbarát változatPDF változat