GMO-val kapcsolatos bírósági ítéletek - cikk az European Voice című hetilapból

Bírósági döntések ismét lángra lobbantották a vitát a GMO növények kapcsán
Az EB két ügyben hozott döntést a GMO kukoricát illetően. Mindkét oldal álláspontja az, hogy számára kedvező döntés született

Az elmúlt héten az Európai Bíróság két ítélete kapcsán a biotechnológiai ipar mellett állók és a genetikai módosítás ellen érvelők is győzelmet könyvelhettek el. Az esetek – amelyek teljesen függetlenek egymástól – a Monsanto Mon810 fajtájú kukoricára vonatkoznak, amelyet 1998-ban engedélyeztek az Európai Unióban. Az ítéletek új lendületet adtak annak az európai vitának, amely a genetikailag módosított növények elfogadása körül folyik.
Szeptember 6-án a bíróság egy kártérítésre vonatkozó keresetnek adott helyt egy bajorországi méhész javára, akinek virágpora és méze is szennyeződött azzal a GMO kukoricával, amelyet a kaptárai mellett termesztettek.
A bíróság megállapította, hogy a szennyeződés legálisan eladhatatlanná tette a termékét: az ítélt szerint a méz és azok az élelmiszer-kiegészítők, amelyek genetikailag módosított növényekből származó pollent tartalmaznak olyan élelmiszernek minősülnek, amelyek GMO termékekből lettek előállítva, ezáltal az EU-ban nem forgalmazhatók előzetes engedély nélkül.
A GMO ellen kampányolók lelkesen fogadták az ítéletet, állítva, hogy az lyukat ütött azon az eddigi ágazati és EU-s védelmen, az ún. koegzisztencián, ami  a génmódosított és a hagyományos ültetvények fizikai elkülönítését jelentette, elkerülendő a kereszt-szennyeződést.
A francia zöldpárti EP képviselő José Boré azt nyilatkozta: „Ez az eset azt bizonyítja, hogy a koegzisztencia tévút, mert a GMO termesztés nem hagy választást a GMO-mentes termékeknek”.
Mute Schrimpf, az Európai Föld Barátai szervezetétől úgy látja a döntést, hogy „izgalmas és széleskörű hatást érhet el az, ha megnyitjuk az utat az európai jogi szabályozás keretében a GMO növények védelmére”. A Greenpeace azt nyilatkozta, hogy „ez megerősíti a zéró tolerancia szükségét a GMO élelmiszerekre vonatkozóan”.

Francia tiltás

Két nappal később, szeptember 8-án a bíróság elmarasztaló ítéletet hozott egy négy évvel ezelőtti Franciaország által kiadott tiltással kapcsolatban, amely ugyanazon GMO kukorica termesztésére vonatkozott. Monsanto keresetének ügyében a bíróság megállapította, hogy Franciaország nem követte az elvárt eljárást engedélyezés felfüggesztésével kapcsolatban – megjegyzendő, hogy a francia hatóságok nem folytattak kockázatértékelést, amely vizsgálta volna az emberi egészségre, az állatjólétre vagy a környezetre gyakorolt nyilvánvaló és komoly veszély fennállását.
Az EuropaBio, a pán-európai biotechnológiai ipari csoport a döntést „a választás felé történt lépés”-nek nevezte, hivatkozva arra, hogy a vetőmag-gyártó vállalatok és a francia gazdák jogot szerezzenek a GMO növények termesztésére és értékesítésére, amelyeket EU szinten engedélyeztek.
Carel du Marchie Sarvaas, az EuropaBio zöld biotechnológiai igazgatója, az ítéletet úgy értelmezte, mint egy megerősítést arra vonatkozóan, hogy az EU tagállamok „nem tilthatják meg a GMO növények termesztését csupán mítoszok és mendemondák alapján”.
De Jack Hunter a Greenpeace-től azt mondta a bíróság ítéletére a francia eset kapcsán, hogy az nem jelent nagy „visszalépést a GMO-mentes agrárium felé”, mert ezzel csak azt szabályozták, hogy a tagállamok hogyan vessék ki a tiltást és nem azt, hogy ezt jogukban áll-e megtenni. A kolléganője Stephanie Hundsdorfer azt vetette fel, hogy a döntés további lendületet adhat a jelenlegi tárgyalásoknak, legitimáltva a nemzeti tiltások alapjait.
Az Európai Bíróság tavaly pontosítani javasolta azt, hogyan dönthetik el maguk a tagállamok, hogy alkalmaznak-e tiltást azokra a GMO termékekre, amelyeket EU szinten már engedélyeztek. „A tagállamoknak le kell fektetni egy jogilag alapos és szilárd keretet, hogy ne legyenek befolyásolhatóak Monsanto által” - mondta.

Szennyeződési szintek

Az egyeztetés a Bizottság javaslatát illetően – amely nem csak a GMO termékek szabad tiltásának alapjait foglalja magában, hanem a GMO szennyezés tolerancia szintjére is vonatkozik –  a Miniszterek Tanácsa előtt akadt meg, az Európai Parlament álláspontjának vizsgálatát várva.
A javaslat eddigi egyik legkritikusabb pontja az a tagállamok részéről  való visszautasítás, ami szerint határozottan ellenzik a GMO termékek uniós szintű támogatásának elfogadását, a nemzeti tiltás jogáért cserébe.
A tolerancia szintjének vitája szintén tovább bonyolódik a méz szabályozása körül: a bíróság definíciójának következményeként az EU import a fő előállítóktól – Argentína, Kanada, Brazília és USA – betiltható lesz, mert ott a GMO növények igen elterjedtek.
A diplomaták az új kihívásokat a Kereskedelmi Világszervezet felé már jelezték.

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek